Szalóky Renáta

Szalóky Renáta

Szalóky Renáta

profile-pic
Karrier

A rossz munkahely pont olyan, mint a rossz házasság

2020. december 19.

Manapság nagyon sok házasság azért tartós, mert a közös hitel vagy a gyerek összeköti a párokat. Az, hogy valami tartós, az azonban nem azt jelenti, hogy jó is, még ha a facebookon irigylésre méltó is. Tény viszont, hogy minél több évet „öltünk bele” úgymond egy kapcsolatba, annál nehezebben szakadunk ki belőle. Sokszor a saját mindennapi boldogságunkat nem nézzük már, inkább beletörődünk a sorsunkba, az egykori választásunkba, megelégszünk azzal, ami épp van, mondván mással se lenne könnyebb vagy jobb. Érvek tömkelegét sorakoztatjuk fel, miért is olyan jó nekünk, és mennyivel rosszabb is lehetne.

A rossz munkahely pontosan olyan, mint a rossz házasság. Sokszor évekig vagy évtizedekig vagyunk ugyanazon a munkahelyen, mert a fix fizetés vagy a jó kollégák odakötnek minket. Ez a kettő azonban még nem garancia arra, hogy a munkánk örömmel töltsön el, vagy jól érezzük magunkat a mindennapokban a munkahelyünkön. Csapatépítő rendezvényeken, közös céges programokon vagy a karácsonyi ajándékozáskor mosolygunk, kifelé azt mutatjuk, milyen jó is nekünk és mennyire megbecsül minket a cég, de másnap reggel már legbelül azt érezzük, hogy mégse olyan lelkesen és örömmel megyünk be dolgozni. Tény és való, hogy minél több évet töltünk el egy munkahelyen, annál nehezebben szánjuk rá magunkat a váltásra. Elhitetjük saját magunkkal, hogy egy munkahely sem tökéletes, máshol sem lenne jobb, csak más problémák lennének. Érvek tömkelegét sorakoztatjuk fel, hogy miért is olyan jó nekünk a mostani munkahelyünkön, és mennyivel rosszabb is lehetne. Hajlamosak vagyunk azzal nyugtatni magunkat, mennyi ember van, akinek sokkal rosszabb munkája van, ahelyett, hogy arra fókuszálnánk ilyenkor, mennyi olyan ember van, akinek sikerült a váltás és sokkal kiegyensúlyozottabb lett. Na, ők nem a szerencsések, hanem akik mertek dönteni és tettek érte, hogy megint mások szerencsésnek lássák őket.

Ahogy az életünk bármely más területén, úgy egy rossz házasság vagy rossz munkahely esetén is homokba dughatjuk a fejünket, beletörődhetünk a sorsunkba, sajnáltathatjuk magunkat, elfogadhatjuk a helyzetünket anélkül, hogy megpróbálnánk változtatni vagy elhitethetjük magunkkal, hogy mással / máshol se lenne jobb és igazából nagyon is szerencsések vagyunk. Ezt az utat választani a legegyszerűbb, a legkönnyebb megoldás. Így semmit nem kell tennünk, nem mi vagyunk a felelősek, az áldozati szerepbe és a „nincs más lehetőségem” nézőpontba mindig könnyebb belehelyezkednünk, mint beleállni a konfliktusokba, felvállalni a problémát és tenni azért szakadatlan erővel, kitartással, hogy megoldjuk a helyzetünket, hogy a mindennapjainkba ismét öröm költözzön.

Nyilván ez nem azt jelenti, hogy ha bármi gond van, menjünk, és azonnal adjuk be a felmondásunkat. Ahogy egy házasság is, ha már nem olyan jó, nem az az első dolgunk, hogy a válóperes ügyvédhez rohanunk, hanem tudatosítjuk magunkban mi is az, ami nem jó nekünk, mi az, ami épp hiányzik vagy mi az, amitől boldognak éreznénk magunkat és ennek függvényében próbálunk változtatni, beszélni a párunkkal és közösen megoldani a helyzetet. Nagyon kisarkítva a munkahelyek is úgy működnek, mint egy párkapcsolat vagy házasság. A munkahelyen is meg lehet sok mindent beszélni, lehet változtatni, új dolgokat, új munkakört kipróbálni, jelezni, hogy mire vágyunk vagy mit szeretnénk és közös álláspontot kialakítani, ami a cég javát is szolgálja, de nekünk is örömet okoz. Csak valahogy ennek nincs kultúrája, sok esetben eszünkbe sem jut, hogy ez is lehet egy megoldás, hogy ne szenvedjünk.

Persze van az a pont is, amikor más megoldás nincs, csak a munkahelyváltás, ahogyan a házasságok egy résznél is elkerülhetetlen a válás. Nehezen szánjuk rá magunkat, főleg ha éveket töltöttünk el már ugyanazon a munkahelyen, ugyanabban a kapcsolatban. Az emberek többsége biztonságra törekszik, sokszor inkább a biztos rosszat választja, mintsem egy bizonytalan jót, mert az nem kiszámítható. Ráadásul sokszor azért is maradunk benne a meglévőben, mert nehéz belátni, hogy nem megy nekünk, ebben ennyi volt. Pedig nem erről van szó. Csak elfelejtjük, hogy az évek alatt változunk, az igényeink, a szemléletmódunk, az örömet jelentő dolgok forrása is más lesz és vannak olyan helyzetek, amikor gyökeresebb változtatásra van szükség. Persze ahogy egy válás és utána az újrakezdés is rengeteg energiát elvesz, úgy a munkahelyváltás, egy új állás keresése is tulajdonképpen egy másodállásnak fogható fel. Tény, hogy nem egyszerű.

Ha azonban a mindennapokban nem leljük elég örömünket, túlzottan beszürkülnek és már csak lehúznak minket a hétköznapok, merjünk változtatni. Tulajdonképpen minden csak rajtunk (a bátorságunkon, a befektetett energiánkon és a kitartásunkon) múlik. Bár hihetetlen, de ha hajlandóak vagyunk tenni érte, akár saját erőből, akár segítséget kérve, a mindennapjaink minősége jelentősen javulhat. Ha elesünk, fel kell állni és menni tovább addig, amíg nem érezzük azt, hogy most boldogok vagyunk. Egy életünk van. Az időnk nagy részét munkahelyen töltjük, így egyáltalán nem mindegy mindezt hogyan éljük meg nap, mint nap.

Bár nagyon közhelyes, de igaz, hogy ha nem ész nélkül cselekszel, de mersz döntést hozni, érzed magadban az erőt és tenni akarást a jobbért, akkor rosszul biztosan nem jársz, mert a befektetett munka mindig meghozza a gyümölcsét. Ha egyedül nem megy, kérj bátran segítséget! Szerencsére ma már nagyon sok szakember van, aki segítségedre lehet, ha bárhol elakadsz vagy munkahelyi problémád van: álláskeresési-, karrier vagy önéletrajz tanácsadók, karrier- és business coachok, HR-esek, munkajogászok és pszichológusok vagy csak egyszerűen az utat már végigjárt ismerősök és ismeretlenek. A lényeg, tudd mit szeretnél, merj álmodni és tenni azért, hogy az álmaid valóra váljanak.